Az üdülési csekk megadóztatása
|
Írta: Melkow | 2009. 04 27. |
Sokan felháborodtak azon, amit Gyurcsány Ferenc vetett fel márciusban,
hogy megadóztatnák a jelenleg még adómentes béren kívüli juttatásokat.
Egyelőre sem a béren kívüli juttatásokra kivetendő adó pontos mértéke
nem tisztázott, sem az, hogy az új teher a cafeteria (a munkaadók által
választható béren kívüli juttatások) valamennyi elemét érintené-e. A
felháborodás tárgya leginkább az volt, hogy e juttatások között az
üdülési csekk is megtalálható.
A Nemzeti Turisztikai Bizottság álláspontja
A Nemzeti Turisztikai Bizottság (korábbi nevén Országos Idegenforgalmi Bizottság) korábbi közleménye szerint az elmúlt években az üdülési csekket egyre szélesebb körökben használták fel, ami jelentősen fellendítette a belföldi szálláshely-kihasználtságot. A csekkfelhasználásnak nagy szerepe volt a turizmus gazdasági pozíciójának és pénzügyi egyensúlyának hazai megtartásában. A belföldi szálláshelyek kihasználtsága, vagy a belföldi turisztikai célú utazások száma épp az üdülési csekkek miatt nőtt az elmúlt években. A csekkeknek köszönhetően ráadásul nem csak az idegenforgalomban működő vállalkozások, hanem a hozzájuk kapcsolódó cégek is lehetőségekhez jutottak.
A bizottság elfogadhatatlannak tartja az üdülési csekk - továbbá a turizmusban jelentős falusi vendégfogadás és az étkezési utalvány - megadóztatását.
A turizmus versenyképességének megőrzése érdekében nem támogatja az általános forgalmi adó emelését sem, sőt középtávon a turisztikai szolgáltatások áfa-szintjének csökkentését tartja szükségesnek.
Az NTB szerint a tervezett változtatások negatívan befolyásolnák a jelenleg kedvező folyamatokat. Csökkenne a belföldi forgalom, az amúgy is nehezebb gazdasági környezetben, amikor a nemzetközi elemzések a külföldi beutazások visszaesését, de legalábbis stagnálását állapították meg. A szállodaipar is nehéz helyzetbe kerülne, ami a turizmus egyik alappillére. Továbbá megrendülne az érintett vállalkozások pénzügyi helyzete, megjelenne az ágazatot eddig elkerülő munkanélküliség. Nem zárhatjuk ki a tömeges vállalkozói ellehetetlenülést, sőt akár a csődhullámot sem. Nem utolsósorban leállhatnak az ágazat versenyképességét nemzetközi szinten erősítő fejlesztések.
További álláspontok
Az Autonóm Szakszervezetek szerint akár 3-4 ezer munkahely is megszűnhet az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás megadóztatásával. A cafeteria többi eleménél viszont nem zárkózik el a változtatásoktól. A megkérdezett munkaadók többsége úgy nyilatkozott, hogy megszüntetik a béren kívüli juttatásokat, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnak. A cégek nagy része is, a jelentős adóteher hatására megszüntetné az ilyen jellegű kifizetéseket. Így az intézkedés nem hozna többletbevételt az államnak, sőt, a munkahelyek megszűnésével tovább növelné az állami kiadásokat.
Az üdülési csekkek tervezett megadóztatása - a szakemberek szerint - tönkreteheti a belföldi turizmust, pedig a válság idején ettől várnák az idegenforgalom életben tartását. Eközben például Romániában és Szlovákiában épp az üdülési csekkek bevezetésében látják a válságból talán kivezető utat.
Beláthatatlan károk az idegenforgalomban
Az idegenforgalom szempontjából életveszélyesnek tartják a turisztikai szakma egyik hazánkban széles körben használt üdülési csekk megadóztatásának gondolatát. Az üdülési csekkek adómentességének eltörlése már csak azért is rossz időpontban jönne, mert a válság ellenére az idegenforgalom - elsősorban a belföldi turizmus - az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány számításai szerint a tavalyi 41 milliárd forintos forgalom mellett látszólag kieső, 14-15 milliárdos adóbevétellel szembe kell állítani azokat a járulék- és adóbevételeket, amelyeket az üdülési csekkforgalom generál. Nem mellékes szempont az sem, hogy üdülési csekk nélkül, mintegy 1,8 millió felhasználó tűnne el a piacról, s így lényegesen lecsökkenne a megmaradó fizetőképes, belföldi kereslet. Akár az is előfordulhat, hogy egy részük nem itthon, hanem például Horvátországban töltené el nyaralását. A MNÜA elnöke egyébként az idei évre 50 milliárd forintos üdülési csekkforgalmat jelez előre.
Az elmúlt hónapokban nem kis részben az üdülési csekkeknek köszönhető, hogy a válság miatt kimaradó külföldi turistákat pótolni tudták a hazai utazók.
A csekkek megadóztatásával a szálláshelyeknél lecsapódó, mintegy 30 milliárd forint feletti összeg is kiesne, amelyet a turisták a helyszínen költenek el, ez pedig a teljes belföldi idegenforgalmi bevétel csaknem felét jelenti. Ezen pénzek kiesése nemcsak a szállodákra, panziókra, de a fürdőkre, éttermekre is előre fel nem mérhető hatással lenne, s végső soron tömeges csődökre és leépítésekre is számíthatnánk, ez pedig a belföldi turizmus összeomlásához vezetne.
Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)
A Nemzeti Turisztikai Bizottság (korábbi nevén Országos Idegenforgalmi Bizottság) korábbi közleménye szerint az elmúlt években az üdülési csekket egyre szélesebb körökben használták fel, ami jelentősen fellendítette a belföldi szálláshely-kihasználtságot. A csekkfelhasználásnak nagy szerepe volt a turizmus gazdasági pozíciójának és pénzügyi egyensúlyának hazai megtartásában. A belföldi szálláshelyek kihasználtsága, vagy a belföldi turisztikai célú utazások száma épp az üdülési csekkek miatt nőtt az elmúlt években. A csekkeknek köszönhetően ráadásul nem csak az idegenforgalomban működő vállalkozások, hanem a hozzájuk kapcsolódó cégek is lehetőségekhez jutottak.A bizottság elfogadhatatlannak tartja az üdülési csekk - továbbá a turizmusban jelentős falusi vendégfogadás és az étkezési utalvány - megadóztatását.
A turizmus versenyképességének megőrzése érdekében nem támogatja az általános forgalmi adó emelését sem, sőt középtávon a turisztikai szolgáltatások áfa-szintjének csökkentését tartja szükségesnek.
Az NTB szerint a tervezett változtatások negatívan befolyásolnák a jelenleg kedvező folyamatokat. Csökkenne a belföldi forgalom, az amúgy is nehezebb gazdasági környezetben, amikor a nemzetközi elemzések a külföldi beutazások visszaesését, de legalábbis stagnálását állapították meg. A szállodaipar is nehéz helyzetbe kerülne, ami a turizmus egyik alappillére. Továbbá megrendülne az érintett vállalkozások pénzügyi helyzete, megjelenne az ágazatot eddig elkerülő munkanélküliség. Nem zárhatjuk ki a tömeges vállalkozói ellehetetlenülést, sőt akár a csődhullámot sem. Nem utolsósorban leállhatnak az ágazat versenyképességét nemzetközi szinten erősítő fejlesztések.
További álláspontok
Az Autonóm Szakszervezetek szerint akár 3-4 ezer munkahely is megszűnhet az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás megadóztatásával. A cafeteria többi eleménél viszont nem zárkózik el a változtatásoktól. A megkérdezett munkaadók többsége úgy nyilatkozott, hogy megszüntetik a béren kívüli juttatásokat, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnak. A cégek nagy része is, a jelentős adóteher hatására megszüntetné az ilyen jellegű kifizetéseket. Így az intézkedés nem hozna többletbevételt az államnak, sőt, a munkahelyek megszűnésével tovább növelné az állami kiadásokat. Az üdülési csekkek tervezett megadóztatása - a szakemberek szerint - tönkreteheti a belföldi turizmust, pedig a válság idején ettől várnák az idegenforgalom életben tartását. Eközben például Romániában és Szlovákiában épp az üdülési csekkek bevezetésében látják a válságból talán kivezető utat.
Beláthatatlan károk az idegenforgalomban
Az idegenforgalom szempontjából életveszélyesnek tartják a turisztikai szakma egyik hazánkban széles körben használt üdülési csekk megadóztatásának gondolatát. Az üdülési csekkek adómentességének eltörlése már csak azért is rossz időpontban jönne, mert a válság ellenére az idegenforgalom - elsősorban a belföldi turizmus - az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány számításai szerint a tavalyi 41 milliárd forintos forgalom mellett látszólag kieső, 14-15 milliárdos adóbevétellel szembe kell állítani azokat a járulék- és adóbevételeket, amelyeket az üdülési csekkforgalom generál. Nem mellékes szempont az sem, hogy üdülési csekk nélkül, mintegy 1,8 millió felhasználó tűnne el a piacról, s így lényegesen lecsökkenne a megmaradó fizetőképes, belföldi kereslet. Akár az is előfordulhat, hogy egy részük nem itthon, hanem például Horvátországban töltené el nyaralását. A MNÜA elnöke egyébként az idei évre 50 milliárd forintos üdülési csekkforgalmat jelez előre.Az elmúlt hónapokban nem kis részben az üdülési csekkeknek köszönhető, hogy a válság miatt kimaradó külföldi turistákat pótolni tudták a hazai utazók.
A csekkek megadóztatásával a szálláshelyeknél lecsapódó, mintegy 30 milliárd forint feletti összeg is kiesne, amelyet a turisták a helyszínen költenek el, ez pedig a teljes belföldi idegenforgalmi bevétel csaknem felét jelenti. Ezen pénzek kiesése nemcsak a szállodákra, panziókra, de a fürdőkre, éttermekre is előre fel nem mérhető hatással lenne, s végső soron tömeges csődökre és leépítésekre is számíthatnánk, ez pedig a belföldi turizmus összeomlásához vezetne.
Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)
