A Rovarok életéről

Nem kell parázni, mert nem fognak tücskök-bogarak zümmögni a fületekbe, és a lábatokat sem fogják csiklandozni az ízeltlábúak, ha beültök a nézőközönség soraiba. Márpedig akkor miért ne ülnétek be?

Engem egy színleldés barátnőm csábított, hogy menjek el a premier előadásukra. Persze igent mondtam a meghívásra. Sőt, még poénkodtunk is, hogy milyen vicces lenne, ha kerekedne belőle egy kis cikkecske, mondván, hogy úgysem kap akkora reklámot a társulat, amekkorát megérdemelne. Egy szó mint száz - na nem mintha fényezni akarnám magam, távol álljon tőlem -  végtére is megtetszett az ötlet. Így csöppentem a Zöld Macska Diákpince színháztermébe egy csütörtök este. És most ezért olvasod Te pont ezt a cikket.

Őszintén szólva eleinte furcsa bizakodással töltött el, hogy mit is fogok látni olyan cím alatt, amiben szerepel a "rovar" szó. Azonban utólag minden aggodalmam feleslegesnek bizonyult, teljesen szuper  másfél órában volt részem.
A darab a megszokottól eltérően egy részeg csavargó felbukkanásával kezdődött, aki valahogy nagyon is nagy igazságokat mondott, mint ahogy általában teszi azt akármelyik ittas ember. Eközben feltűnt a színen egy lepkevadász is, és a rovaros téma máris adta magát. Nem célom leírni az egész történetet, és megfosztani Titeket az élő előadás élményétől és a poénoktól, csak egy kis ízelítő gyanánt bátorkodom szemezgetni a jelenetek között. Van humoros, kegyetlenebb, elgondolkodtató és megdöbbentő is. Szatírát láthatunk szerelemről, gazdaságról, családról és háborúról az ízeltlábúak életén keresztül bemutatva, persze egyértelműen leginkább rólunk, emberekről és hozzánk, emberekhez szól. Ugyanakkor a jó darab titka nem csupán az életszerűségben rejlik. Az oroszlánrésze inkább a kivitelezést foglalja magában, ami pedig a rendezőnek a felelőssége, és a színészek tehetségén ugyanúgy múlik.

A Színlelde tagjai évközben sokat gyakoroltak, tréningeztek, csapatot építettek, és próbáltak, aminek eredménye meg is látszik a színdarabon. Nekem például nagyon tetszett, ahogy megformálták a rovarokat, azok minden biológiakönyvekből ismert tulajdonságaival, és persze eltúlozták egy picit, mint ahogy egy igazi komédiához illik. Még a jelzés értékű vagy épp ötletesen elkészített (lásd galacsingolyó) kellékek is rendben voltak. A lényeg átjött. Érezni lehetett azt is, hogy milyen az összetartás a csapatban, és hogy mindenkinek mennyire szíve ügye ez az egész fellépősdi. Gondolom, nagy lehetett az izgalom a színfalak mögött, mégis csak egy premierről volt szó, és hát valószínűleg a FIN 0. napján sem lesz ez máshogy.
A suliban kihelyezett plakátok már hirdetik a fellépést, de engedelmetekkel én is szószólóskodnék: Április 20-án, hétfőn 18:00 órai kezdettel a K épületi klubteremben szeretettel vár minden érdeklődőt a Színlelde! Személy szerint: Molnár Éva (a rendező), Asztalos István (Csavargó), Bottó Gábor (Viktor, Tücsök, Csiga), Éliás Dávid (Parazita), Kovács Andrea (Galacsinhajtóné, Vezérkari főnök), Mogyorósi Andor (Ottokár, Galacsinhajtó, Csiga), Pál Viktória (Lepkebáb), Szalai Tímea (Tücsökné), Varga Virág (Iris, Idegen galacsinhajtó, Diktátor), Váradi Viktória (Clythia, Lárvácska), Wittner Balázs (Félix, Futrinka).

Ha esetleg lemaradnál róla vagy nem tudsz betelni, akkor pedig április 21-én nézheted meg a külker legifjabb sztárjait a Zöld Macskában. 

Ne felejtsétek a mottót: Minden rovar ember, de nem minden ember rovar…  

Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)