A 21. század sötétebbik oldala

Mire gondol először az ember, amikor meghallja a Green Day nevet? Punk. Egyszerű, darabos punk. Azaz ez volt. Utána jött a népszerűség, és az újabb albumok - amik ugyan megtartották az alapvető koncepciót – már egy másik irányba mutattak. Más elemek is megjelentek a lemezeken, minőségibb lett a hangzás, talán kezdett kinőni a zenekar a régi imázsból. Az igazi változást azonban minden bizonnyal az American Idiot lemez hozta meg. Komplexebb dalok, erős koncepció, valamint a politikai vélemény erőteljes kihangsúlyozása.

A fentebb említettekből egyértelműen látható: a 21st Century Breakdown lemez nem a semmiből egyszer csak előugrott hatalmas változás az "eredeti Green Day"-hez képest, hanem egy folyamat eredménye. Az erős váltás a háttérben is megfigyelhető volt: teljesen új producer segít a srácoknak Butch Vig személyében. A név elismert a szakmában, Vig többek között a Jimmy Eat World, az AFI és az Against Me! együttesekkel dolgozik együtt jelenleg is, a múltban pedig olyan bandáknak is segédkezett, mint például a Nirvana.
Miért is ez az egész? Mert jómagam is másra számítottam, amikor kezembe vettem a korongot. Lássuk csak, milyen is lett a nemrég piacra került legújabb Green Day album, a 21st Century Breakdown.
Egyértelműen az American Idiot album által megkezdett úton halad tovább az új lemez, a politikai üzenet hasonló; a kis hiba, hogy Bush már a múlté – ez mégis megbocsátható, mivel a srácok 2006 óta dolgoznak a dalokon. Ami bizonyosan érzékelhető: a háborúk, és ezek következményei lassan élhetetlenné teszik a világot – eme költői túlzás abszolút elnézhető, a világháborús időszakra is hajaz rendesen a csomagolás: már a külcsín is erős impresszióval bír, a dalcímek 3 alcsoportba szedve csücsülnek a borító hátulján, ezek a Heroes and Cone, a Charlatans and Saints, és a Horseshoes and Handgrenades címet viselik. Illetve ha épp egy díszkiadást tartunk a kezünkben, akkor bizony az 52 oldalas kis füzetecske is bizonyosan elvonja a figyelmünket egy kis időre.
A 3 alcím 3 felvonást jelent, no igen, ez a lemez elég rendesen sulykolja belénk: ez bizony egy rockopera lesz. Ki gondolta volna a '97-es Nimrod album megjelenésekor, hogy ilyet valaha is láthatunk majd az együttestől – bár a mai trendet követve, ez egyáltán nem meglepő.

A kezdet sercegő retro-érzéssel indít. Ezután bele is csapunk rögtön a történet közepébe egy kis kelta punkhejehujázással, ám sajnálattal konstatálhatjuk, hogy a slágerként aposztrófált Know Your Enemy meg sem közelíti az Amercian Idiot legnagyobb dobását. A továbbiakban felfedezhető több régebbi Green Day szám reinkarnációja, valamint néhány, különböző eladókra emlékeztető alkotás (Last Of The American Girls – Weezer; East Jesus Nowhere – Marilyn Manson; Horseshoes And Handgrenades - Hives ). A rockopera-érzés valóban jelen van, sok a monumentális alkotás (azért a 21 Guns már több mint túlzás), a két szereplő is jól nyomon követhető (Christian és Gloria – beszélő nevek). Ez is utal az előző korongra, ám itt jóval nagyobb szerepet kapnak, mint anno Szent Jimmy és az "elfelejtett nevű lány". A Bush éra borzalmas földjén bóklászva láthatjuk őket.
A végén az intro visszatér, az American Eulogy nóta sajnos azonban nem lett olyan ütős, ám a See The Light befejező dal – elég erős U2-ra emlékeztető dallamvilággal kezdve, ám a folytatásban a koronggal abszolút harmonizáló új, monumentálisabb Green Day stílussal – nagyon jól eltalált végszó, így alapvetően az egész "előadás" egyben van.

Az American Idiothoz viszonyítva, a 21st Century Breakdown tovább viszi a megkezdetteket, ám inkább csak kullogva, illetve egyre jobban átformálódva. Néha már-már világzene ami felcsendül, ez pedig abszolút nem Green Day jellegű mutatvány.
Azért az alapok még mindig jól kivehetőek (dob, gitárhangzás, Joe hangja, a régebbi dalok új ruhába bújtatott változatai), de ez már egy újabb, másabb Green Day. Mindenki eldöntheti, hogy melyik stílus tetszik neki jobban. Én maradok a régebbieknél, talán nem tett olyan jót a 21. század 2004 utáni része a Green Daynek – sem.

Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)